fbpx

Nílus alsó szakasza

Írta: Urbán Ernő on . Beküldve: Egyiptom bemutatása

A NÍLUS ALSÓ SZAKASZA

Kairótól délre a Nílus a sivatagban kanyarog tovább, ám a folyó két partján húzódó keskeny termőterület miatt az utazó keveset láthat a végtelennek tűnő homoktengerből. A Nílus ezen alsó szakasza sűrűn lakott, gazdag ókori hagyatékokban, melyek visszavezetnek Egyiptom történelmében a fáraókig, a római és a középkorig. A Kairóból és Luxorból induló hajójárat a legegyszerűbb és legnépszerűbb módja volt, hogy felderítsük a Nílus alsó szakaszának látnivalóit. A hajó napokon át tartó útja során minden nevezetességnél megállt – egészen 1997 novemberéig, amikor iszlám terroristák támadtak a turistákra Luxornál.
A folyóparton fekvő El-Minyát, Asyut városát és környező területeket tartják a terrorista csoport fő tartózkodási helyének, amely elkövette a luxori mészárlást, illetve 1992 és 1997 között, főleg Minya és Asyut tartományokban, erőszakos hadjáratot folytatott az egyiptomi kormánnyal szemben. A legtöbb incidens szektariánus jellegű volt illetve a rendőrség ellen irányult. A luxori támadás óta a legfőbb szélsőséges csoport nyilvánosan megtagadta az erőszakot, de a kormány továbbra is bizalmatlan. A biztonsági erők ragaszkodnak hozzá, hogy a turisták csakis csoportosan, fegyveres kísérlet mellett utazzanak át ezen a területen. A folyócirkálók továbbra sem működnek Kairó és Luxor között, a brit külügyminisztérium pedig óvatosságra inti az utazókat és ajánlja, hogy fogadják meg a helyi biztonsági hatóságok tanácsát, különösen, ha a Nílus völgyébe, Minya tartományba vagy attól délre utaznak.

Fő látnivalók

El-Fiyum ozázis: a Nílus partján, sivatagi tájakkal és régi falvakkal.
Abüdosz: egy lenyűgöző templomegyüttes I. Széti uralmának idejéből.
Dendera: Hathor hatalmas temploma, római templom és keresztény bazilika.
Deir el-Abyad: figyelemre méltó templomrom a 4. századból)

El Faiyum

Kairótól kb. 100 km-re délnyugatra a Nílus gazdag termőföldje a környező sivatagos területekre benyúlva gazdagon zöldellő szigeteket hoz létre, melyeket a több mint 2000 km hosszú öntözőcsatorna táplál. A Faiyum felvirágoztatásán már régóta dolgoznak, már a legkorábbi időktől folyik itt földművelés. Egy alacsonyabb földterületen fekszik, így könnyű idevezetni az öntözővizet a Nílusból, hogy a Faiyum északi részén fekvő természetes víztárolót, a 40 km hosszú Birket Qarun tavát táplálja. Csakúgy, mint a Nílus deltája, a gazdag Faiyum vidék is a fotósok álma, elszórtan még ókori lelőhelyeket is találunk itt. A környéken több mint 200 gőzhajtású vízikerket találunk, melyek közül négy, működő modellként még ma is forgatja a csatornák és források vizét. Faiyum kereskedelmi központja Medinet el-Faiyum eléggé szürke és egyhangú város, ám elkerülhetetlen kapuja ennek a vidéknek.

I. Szenuszert obeliszkje

A kairói út mentén található. Ezt a 12. dinasztiából származó 13 m magas oszlopot a kairói főút felől érkező egy körtéren találja a város bejáratánál.

Kom Awshim (Karanis)

Medinet el-Faiyumtól kb. 30 km-re északra a 22-es főút mentén találjuk. A késő római korban a sivatag átterjedt a Faiyum külső részeire, így számos ptolemaiosz kori város vált a homok martalékává. Legegyszerűbben az ókori Karanisba juthatunk el, ahonnan szép kilátás nyílik a Birket Quarunra és a Faiyumra. Tisztán látható az ókori város alaprajza és két templom romja. Egy múzeum is található itt a környék leleteinek kisebb gyűjteményével. Nyitva: 09:00-16:00 óráig, hétfőn zárva.

Dimel el-Siba (Soknopaiou Nisos)

A Birket Qanum északi partján találjuk, megközelíthető terepjárókkal, vagy hajóval a tó déli partjáról. Nincs körülzárva. Karanishoz hasonlóan ezt a ptolemaiosz kori várost is a homok bitorolta el. A tótól kb. három km-re állnak a romok: az utcák és a házak alapjai, a városfalak, Ízisz és Szoknopaiosz temploma. Ez utóbbi egyike a ptolemaiosz korban felfedezett isteneknek.

Qasr Qarun (Dionysias)

Mintegy 50 km-re északnyugatra Medinet el-Faiyumtól, a Birket Quarun nyugati végénél találjuk a görög-római Dionüssziasz város maradványait. A romok között találjuk a krokodil fejű isten, Sobek jó állapotban megmaradt templomát. Nyitva: 9-16 óráig.

Medinet Madi

Abu Gandir falutól 15 km-re délre találjuk, ami Medinet el-Faiyumtól 20 km-re délnyugatra van. Egy újabb 12. dinasztiabeli Sobek templomot találunk itt, melyet szfinxek sora által őrzött sétányon közelíthetünk meg. A templom körül egy lebirintusszerű, tető nélküli vályogtéglás város romjai húzódnak. Nemrég tártal fel itt egy ugyancsak vályogtéglás ptolemaiosz kori templomot. A terület nincs körülzárva.

Éghajlat

Tiszta, száraz levegőjű sivatagi éghajlat jellemzi a területet. Jún-aug. közt nagy a hőség. Télen a nappalok melegek, ám az éjszakák nagyon hűvösek. A tavasz és az ősz ajánlott utazásra. Az eső ritka.
Sobek és Renenunet: 71. oldal
Sobeket különösen tisztelték a Nílus menti El-Faiyum és Kom Ombo területén, ahol az ókorban a nílusi krokodil gyakori volt. Mára már egész Egyiptomban kihalt, kivéve a Nasszer tó környékét. Kifinomult koronájával, Sobek volt a királyság egyik szimbóluma. A kígyóistennőt, Renenune-tet szintén mélyen tisztelték El-Faiyumban, mint a fáraó egyik védelmezője.)

El-Minya

Ezt a Kairótól 250 km-re délre fekvő virágzó kereskedelmi várost az iszlám fundamentalizmus hátországának tartják. Talán a túlzott óvatosság az oka, hogy senkinek nem ajánlják ezt a helyet, mindenesetre másutt érdekesebb látnivalókat találunk, így nem nagy veszteség, ha Minyát kihagyjuk útitervünkből.

Tell el-Amarna (Ehnaton)

A Nílus keleti partján El-Minyától úgy 68 km-re délre található. Ehnaton fáraónak, Tutanhamon apjának fővárosa, amely mára már egy kísérteties hellyé vált, s kevés dolog árulkodik hajdani pompájáról. Apja halála után Tutanhamon újból Tehébát tette fővárosává, ennek következtében a várost elhanyagolták. A kincsek és ereklyék, melyek a Nílus feletti sziklákba vésebb sírboltokból származnak, ma az Egyiptomi Ókori Múzeumban találhatók.
Asyut
Kairótól körülbelül 380 km-re délre a Nílus partján fekszik ez a 250 ezer fős kereskedelmi központ, amely valaha a Nyugati-sivatag felé vezető karavánút fő állomása volt, bár ennek már semmi nyoma.

Deir el-Muharraq (A kiégett kolostor)

Asynuttól 50 km-re északra, a nyugati parton, a sivatag határán áll egy valósi kopt kolostor, mellette egy 8. századi kápolna, mely egy barlangot jelöl, ahol a szent család talált menedéket egyiptomi száműzetésük során. Több ilyen barlanggal is találkozhatunk Egyiptomban, melyet a kopt keresztények szentként tisztelnek. A kolostorhoz egy 12. századi vártorony is tartozik. Nyitva tartás általában 10:00-17:00 között.

Deir el-Abyad (Fehér kolostor)

Sohag városától 5 km-re található a Nílus menti főútvonalon. Ez az Kr. e. 4 századból való templom a központja a júliusi keresztény zarándoklatoknak és ünnepeknek. A hatalmas bazilika egy kolostor romjai között áll, mely mészkőből épült és valaha kétezer szerzetesnek adott otthont. Még ma is található itt egy kisebb szerzetes rend és egy kopt iskola. 4 km-rel távolabb egy falu rejtekében találjuk a kisebb Deir el-Ahmart, vagy Vörös Kolostort, melyet egy tolvaj, Bishoi alapított, miután éttért a keresztény hitre. A kolostor nevét a vörös téglából épített külső faláról kapta. Nyitva: 07:00-18:00 óráig.

Abüdosz

A nyugati parton, 10 km-re El-Balyana falutól, 80 km-re délre Sohagtól. Az abüdoszi templom komlexumot ozirisznek, a holtak istenének szentelték. Ez az egyik legmegkapóbb ókori látványosság a Kairó és Luxor közötti területen. Mégis sokkal kevesebben látogatnak ide, mint Luxor és környékének nagyobb templomaihoz, így aztán alkalom nyílik ráérősen felderíteni a helyet. Nyitva 07:00-18:00 között.

I. Széti temetkezési helye

I. Széti, a 19. dinasztiába tartozó fáraó itt építette fel temetkezési helyét. A belső csarnokot díszitő falfestményeken I. Széti arcképe is látható, s ez megegyezik a fáraó szarkofágján található ábrázolással, amelyet a kairói Egyiptomi Ókori Múzeumban őriznek. A külső csarnok díszítését halála után I. Széti fia és örököse, II. Ramszesz fejezte be. A királyok galériájába vésett kartusok (királyi pecsétek) megmutatják a trónörökösök sorrendjét Ménész fáraótól egészen I. Szégiig.

II. Ramszesz temploma

Az idő vasfoga és fosztogatók keze által megrongált állapotban találjuk, a tető beomlott, az oszlopok és szobrok többsége eltűnt.

Ozirisz temploma

Valaha ez volt az abüdoszi épületkomplexum szent központja, bár alapjainak csak nyomai maradtak fenn, hasonlóan az ókori városhoz, amely a templom mellett állt.

Sohag múmiái

A legújabb egyiptomi leletek közt vannak azok a koporsók és múmiák, melyeket 1998-ban Deir el-Abyadnál, Sohag mellett fedeztek fel egy Kr. e. 2700-ból való hegytetőbe vájt sírhelyen. Az itt talált egyik múmia egy Anny nevű férfi, aki a feljegyzések szerint Felső-Egyiptom 9. birodalmának kormányzója volt. Megtalálták még itt egy Akkar nevű férfi és egy Ni Ankh nevű nő fa koporsóját is, és további két névtelen szarkofágot. Az öt múmia jó állapotban van, az eredeti vászon kelméjükbe vannak burkolva. A területen további kutatások folynak, így előreláthatóan még néhány évig zárva tart a nyilvánosság előtt.

Quena és Dendera

Luxortól 64 km-re északra találjuk Quenát, ezt a forgalmas mezővárost, ahol a Safagába, a Vörös-tenger partjára vezető út és a Kairót, Luxort és Aswant összekötő országút találkozik. Quenának nincsenek nevezetességei, de az idelátogatók betekintést nyerhetnek a luxori turistaélettől távol eső mindennapokba. Ez a legközelebbi város Dendera templomaihoz.
Quenával szemben a nyugati parton, a folyótól 5 km-re nyugatra áll Dendera, a leggyönyörűbb templomegyüttes Luxor és Kairó között. Bár Dendera a legkorábbi időktől kezdve megszállt terület volt, az itt található, különösen jó állapotban megmaradt sírboltok, templomok és szobrok egészen a ptolemaioszi-római korba nyúlnak vissza. A templomfalakon római császárok és fáraók ábrázolásait egyaránt láthatjuk.

Hathor temploma

Ezt a 250 m hosszú és 80 m széles négyzetes templomegyüttest a tehénfejjel ábrázolt Hathornak szentelték, akit a szépség, az öröm, a szeretet és család istennőjének tartottak. A külső oszlopcsarnok két tucat oszlopának mindegyikét arcmásával díszítették.
A frízeken Hathornak hódoló római császárok ábrázolásai láthatók, ami jelzi, hogy kultusza még a római korban is fennmaradt. Hathor templomától délre áll Ízisz születésének temploma, melyet Augustus építtetett.

Kopt székesegyház

Hathor templomától rögtön északra áll ez az 5. századi keresztény templom. Tőle északra és délre két ún. ’szülőház’ áll, melyek a római mammisi és Nectanebo mammisi néven ismertek. Ezek a római időkben épültek és Hathornak szentelték őket.

Fekete, fehér, egyik sem?

A régi idelátogató európaiak, a kor rasszizmusától elvakultan, nem hitték el, hogy az ókori Egyiptom csodáit nem fehér emberek is létrehozhatták, így furcsa elméleteket agyaltak ki magyarázatul. Ugyanakkor a fekete bőrű tudósok buzgón vallják az egyiptomiakat saját őseiknek. Az afro-amerikai író, Edward Wilmot Blyden 1866-ban Egyiptomi útjáról hazatérve büszkén írta: „Éreztem, hogy részem van a nagy piramisok különleges örökségében, melyet Ham bátor fiai emeltek, akiktől én is származom…”. A szenegáli történész, Cheikh Anta Diop elmélete szerint Egyiptom a bölcsője a fekete afrikai civilizációnak, melyet elfoglaltak az ókori görögök. )

A Nílus alsó folyása

Mikor utazzunk?

Télen és tavasszal (november-április) igen kellemes, meleg nappalok és hűvös éjszakák. Június és szeptember közt kellemetlen a hőség. Az eső ritka.

Utazás

Az északi El-Faiyum kényelmesen megközelíthető Kairóból, Abüdosz és Dendera inkább Luxor felől érhető el. A 22-es főúton közlekedő buszok kötik össze Kairót Medinet el-Faiyummal. Faiyum mintegy 40 km-rel nyugatra fekszik Beni Sueftől.
A 2-es főút a Nílus mentén halad Kairótól Luxoron át Asszuánig. Expressz buszjáratok kötik össze a Nílus-menti településeket Kairóval és Luxorral. Néha rendőri kísérettel közlekednek. A 77-es főút Qena és Safaga közt húzódok, Qena, Safaga és Hurghada közt expressz buszok járnak. A külföldiektől megkövetelik, hogy biztonsági okokból őrzött konvojokban utazzanak. Taxik is járnak a városok között, de nem szívesen visznek külföldieket. Gyakori a rendőri ellenőrzés, olykor egész városokat elzárnak a külföldiek elől. Vonatok is közlekednek Kairó és a Nílus alsó folyásának városai között.

Helyi közlekedés

A városi közlekedésben taxik, minibuszok és lovaskocsik jöhetnek számításba. A biztonsági viszonyok miatt néha az utazási irodák városnéző buszait csak rendőri kísérettel indítják el. A taxik az egész Faiyum-régióban közlekednek, olykor hosszabb utazásokra is igénybe vehetőek.

A Nílus alsó folyása

Korlátozott szállás, elég kevés elfogadható hotellel. Ha Dendera vagy Abüdosz érdekel, szálljunk meg Luxorban.

Kirándulások

A fundamentalista terrorista csoportok fenyegető magatartása miatt nem indítottak kirándulásokat vagy körutakat a Nílus alsó folyásának környékére. A nemzetközi társasutakat szervező irodák is óvakodnak a területtől a kormány tanácsára. Mielőtt önállóan elutaznánk a régióba, mindenképpen konzultáljunk a megfelelő hatóságokkal és tudakoljuk meg a helyzet állását.