fbpx

Luxor és környéke

Írta: Urbán Ernő on . Beküldve: Egyiptom bemutatása

LUXOR ÉS KÖRNYÉKE

Az ókori görögök Théba, a későbbi arabok El-Uqsur (’a paloták’) névvel illették a helyet, amely sírhelyeivel, óriási szobraival és templomaival az ókori Egyiptom emlékeinek legbámulatosabb gyűjteményét tudhatja magáénak. A hatalmas karnaki templomegyüttes, a luxori templom szobrai és szfinxei, a titokzatos sírkamrák a királyok völgyében talán még inkább lenyűgözik az idelátogatót, mint a Szfinx és a nagy piramisok. És amíg Kairó nevezetességeinek versengenie kell a modern város aszfalt- és betonáradatával, addig Luxor a maga nemes elszigeteltségében pompázik. A luxori terület valóban annyira gazdag antik relikviákban, hogy néhány ezek közül – bár a világ bármely más részén a fő látnivalók között lenne – itt szinte elvész a többi között.
A modern Luxor egy kellemes kisváros a Nílus keleti partján, mely szinte teljes mértékben a turizmusra épít: bérelhetünk fehér vitorlást, hogy a Nílus ezüst vizét szelhessük, vagy végig galoppozhatunk a folyó mentén színes, lóvontatta fogatokon, fehér turbános kocsihajtók társaságában. A folyót pálmafák szegélyezik, és városközpontban élénkszínű minaretek veszik körül a luxori templomot.
Az óriási Karnak – a legnagyobb templomegyüttes a világon – Luxor északi peremén áll. A folyó túlpartján találjuk a királyok, királynők és nemes emberek völgyét, Hacsepszut templomát, a Ramesseumot és további relikviákat szétszórtan a termőterület peremén, illetve a vad, sivatagos hegyi tájakon.

Fő látnivalók

Luxor temploma: fenséges templom óriási szobrokkal és sétánnyal.
A karnaki templom: a világ legnagyobb, legelbűvölőbb templomegyüttese.
Királyok völgye: a legnagyobb fáraók sírhelye.
Királynők völgye: ókori királynők, hercegek, hercegnők temetkezési helye.
A nemesek sírhelye: a papi kaszt kisebb, meghittebb temetkezési helye.)

Luxor

Bár Luxor az egyik legfőbb turisztikai központ, a környező falvak életét szinte egyáltalán nem befolyásolja ez a tény. A várost cukornád és lucerna ültetvények veszik körbe, melyek hamar utat engednek a sivatagnak. Még a Luxor határában álló vályogtéglás házaknak is falusi jellege van, különösen látva az utcákon kószáló tyúkokat, kacsákat, kecskéket, szamarakat.
Luxor hosszú, keskeny város, a Nílus mentén 6 km hosszan húzódik, de a legszélesebb pontja csupán 2 km. A lenyűgöző luxori templom a belváros szívében van. A Cornish el-Nil (Sharia el Bahr) nevű sétány végig a folyóparton húzódik. A luxori templomtól északra, a Cornish és Sharia el-Karnak között egy fedett bazársor található, ahol régiségeket és ajándékok tömkelegét kínálják. A Cornishról szép kilátás nyílik a Nílus nyugati partján látható teraszosan megművelt zöld földekre és a kopár vöröses hegyekre a háttérben.

Luxor temploma

Luxor legszembetűnőbb jellegzetessége ez az oszlopokból, szobrokból és szfinxekből álló épületegyüttes, mely mélyen a falu alá temetve aludta álmát, míg meg nem kezdődtek a régészeti feltárások a 19. században. A templom a városközpontban, a Cornish el-Nil és a Sharia el-Karnak között helyezkedik el. A bejárata a Cornish el-Nilről nyílik. Két hatalmas II. Ramszesz szoborkolosszus áll a bejáratot jelölő óriási pilonok előtt. Belül még több Ramszeszt és feleségét, Nefertárit ábrázoló szoboróriást találunk, továbbá a 18. dinasztiában uralkodó fáraó, Amenophis csarnokát és udvarát, aki a templom nagyobb részét építtette. A kisebb szfinxekkel szegélyezett sétány, amely a bejárattól északi irányba vezet, a régi időkben egy szertartásokon használatos út volt, mely összekötötte a luxori és karnaki templomot, amely innen csaknem 5 km-re északra van. Nyitva tartás: télen 06:00-21:00 óráig, nyáron 6-22 óráig.

Luxor éghajlata

Luxornak tipikus sivatagi éghajlata van, ami a téli hónapokban nagyon kellemes, bár jelentős az éjszakai lehűlés. Nyáron (júniustól szeptemberig) nagy a forróság, gyakran előfordul a 40 ℃ feletti csúcshőmérséklet. Esőt aligha tapasztalunk erre.)
(Az első turisták: 79. oldal
A 19. század közepére az ókori görög, török és palesztin területek mellett, Egyiptom is népszerű állomásává vált a tehetősebb utazók felfedező körútjainak. Köztük voltak politikusok, mint a brit Benjamin Disraeli, művészek, mint Holman Hunt, Frederick Goodall és David Robets, akinek itt készült rajzai megihlették a legendás Kristálypalota tervezőjét, mely 1854-ben Londonban épült a királynő uralkodásának 50. évfordulójára. A századfordulóra az egyiptomi turizmus komoly üzletté vált, nagy hotelek épültek, mint a Shepherd’s Kariróban, a Winter Palace Luxorban és a Cataract Asszuánban.)

Abu Haggag mecset

A luxori templom belső udvarában elhelyezve találjuk ezt a szép 13. századi mecsetet, mely a helyi sejknek állít emléket. Meleg okker és halványkék színárnyalatú geometriai formák díszítik. Bejutni a Luxor templom mögött, a Shaira el-Karnak felől lehet, előre egyeztetett időpontban.

Luxor múzeuma

Cornish el-Nil, a Luxor templomtól két háztömbre északra. Ezt a kiváló múzeumot nem szabad kihagyni. Bár a kairói Ókori Múzeum gyűjteményével összevetve csak a második lehet, de ez a letisztultabb, kevésbé zsúfolt, modern beosztású múzeum még lenyűgözőbbé varázsolja kincseit. Találunk itt több dinasztia korából származó rózsaszín gránit és fekete bazalt szobrokat, melyek közül néhány szelíden mosolyog, mások arcán zord, ítélkező kifejezés ül, továbbá néhány tárgyak Tutanhamon sírjából (melyek többségét a kairói Ókori Múzeumban őrzik), például egy gyönyörű arany tehénfejet, mely mintha csak tegnap készült volna, illetve a fáraó részére készített ágyat és hajómodellt, hogy a túlvilágra szállítsa őt. Érdemes időt szakítani még a fáraók korából és a római időkből származó kisebb, de nem kevésbé kiváló érmék, üvegtárgyak, ékszerek és dísztárgyak kiállítására. Nyitva: télen 09:00-13:00, 16:00-21:00 nyáron 09:00-13:00, 17:00-22:00 között.

A karnaki templom

A Sharia el-Karnak sétányon észak felé, a városközponttól 5 km-re találjuk, csak követni kell az útjelzést. Ha Luxort tartjuk egyiptomi utazásunk fénypontjának, akkor ezen belül Karnak lesz kirándulásunk legizgalmasabb része. Mégha felületesen tesszük is, napokig tarthat az építmény felderítése, a legtöbben mégis csak fél napot, vagy ennél is kevesebbet szánnak Amon csodálatos templomára. Karnak világi és természeti dimenziói is hatalmasak. Építését a Középbirodalom idején kezdték, és még 1300 évvel később, a 25. dinasztia idején is építettek hozzá. A legnagyobb egyiptomi istennek, Amonnak szentelt Karnak több volt, mint a birodalom szellemi központja. Nagy hatalom összpontosult a templom és a papság kezében, végül még a fáraó politikai hatalmát is fenyegették.
Megéri kétszer ellátogatni Karnakba: egyszer nappal, amikor láthatjuk a komplexum egész területét és alaprajzát és megnézhetjük a részletes feliratokat és freskókat, és másodszor este a nagyszerű hang- és fényshow miatt. A kos fejű szfinxsor őrizte sétányon át jutunk a bejárathoz, az első pilonhoz, egy torony magas kapubejáróhoz, amely óriási, meredek, 45 m magasságig nyúló falak között vezet a belső udvarba. A déli oldalon egy kisebb pilon III. Ramszesz templomába vezet, míg a keleti oldalon II.Ramszesz két gránit szobra őrzi a második pilont, amely a nagy oszlopcsarnokba nyílik. Ez az óriási oszlopokkal zsúfolt 6000 m2 nagyságú tér még nappal is félhomályban úszik, sötétedés után pedig kifejezetten kísérteties. Építését a luxori templom építője, III. Amenophis kezdte és II. Ramszesz volt az, aki befejezte. Két további pilon vezet a templom-komplexum legrégebbi részébe, ahol 14 oszlop áll még ma is. A legkülönlegesebb látvány Hatsepszut obeliszkje, amely 29,2 m magas. Ezen kívül az ötödik és hatodik pilon a középső udvarra vezet, ahol a Feljegyzések falán II. Tutmózisz fáraó győzelmeinek ábrázolásait találjuk. Ezen túl III. Tutmózisz nagy ünnepi temploma áll.
Ettől keletre, egy rosszabb állapotban lévő kőalapzaton túl, melyen felújítási munkák folynak, a Szent Tó áll. Délnyugat irányban a leginkább szembeszökő építmény a jó állapotban megmaradt nyolcadik pilon, alatta romba dőlt oszlopok, falak, szobrok erdeje, melyet eredetileg hat, ma már csak négy szoboróriás őriz. Ezek közül I. Amenophisz szobra maradt meg a legjobb állapotban.

Ámon

A legtöbb egyiptomi istenségnek többféle alakja és jelképe volt. A Közép-birodalom idején egy eredetileg kisebb istenség, a thébaiak által tisztelt Amon vált az ősi panteon legfontosabb alakjává. A háború istene, Montu és a termékenység isten, Min, akik ősi istenek voltak a saját jogukon, Amon különböző alakjaivá váltak. Az Újbirodalom idején pedig Amon Amon-Révé változott át. Nem csak az istenek királya volt, de a fáraók atyja is, akik az istenek képviselőiként uralkodtak a világon. Kék bőrű férfiként ábrázolták, magas koronával a fején, kezében a hatalmat jelképező ostorral és kampósbottal.

Oszlopok

Az ókori Egyiptom építői megtanulták használni a követ épp úgy, mint a vályogot, és elkezdtek kőoszlopokat alkalmazni a templomtetők alátámasztására. Ezek az oszlopok gyakran pálmatörzset, papiruszt vagy lótuszt mintáztak. A Középbirodalom idején ezek az oszlopok megformázhatták az Oziriszként uralkodó fáraók képmását, vagy az oszlopfők ábrázolhatták a tehén istennő, Hathor arcmását. A ptolemaiosz korban kialakult az összetett oszlopfő, melyet szőlő, búzakalászok, szőlőlevelek, lótuszvirágok és papírusz csokrok díszítettek.

Audiovizuális show

Hang- és fénybemutatót láthatunk itt a téli időszakban 18:15, 19:30, 20:45, és 22 órától, nyáron egy órával később. Minden este sor kerül legalább egy angol nyelvű előadásra, de ezt érdemes egyezetni szállodánkkal, vagy a túravezetőnkkel, mivel ezek időpontja változó. A bemutató Karnak bejáratánál kezdődik, az oszlopcsarnokon keresztül egy nézőtérre vezet, ami a Szent Tóra néz. Itt fények világítják meg az oszlopokat, szobrokat, miközben hallhatjuk Théba ezer éves történetét.

A nyugati part

Megkapó látványt nyújtanak a nyugati part műemlékei, ahogyan méltóságteljesen magányukban állnak az élettelen, kopár hegyek előtt, mintha csak a Qurna hegy pszta szikláiból nőttek volna ki a templom oszlopai és szobrai. A főúttól nyugatra az élénk színűre festett, régi vályogházak üdítő látványt mutatnak ezen a sivár vidéken. Több falubelit áttelepítettek Új Qurna településre, 4,5 km-re a folyó felé, az ElFadliya csatorna mellé, ám sokuk nem volt hajlandó elköltözni szülőhelyéről. A nyugati partra komppal juthatunk át a Cornish el-Nil déli végéről nyíló mólóról, a Novotel hotel közeléből. A másik lehetőség a Luxortól 9 km-re délre épült új közúti híd, ami hosszabb kerülőutat jelent, bár a legtöbb utazási iroda ezt az útvonalat kedveli jobban. A nyugati part látnivalói egy 10 km2 –es területen találhatók és egy erre a célra épült út köti őket össze, az elsőt a kompkikötőtől 3 km-re találjuk. Az összesen 18 emlékmű, vagy emlékmű csoport mindegyikéhez külön belépőjegy szükséges, melyeket a Memnon kolosszus előtt kell megvásárolni. A jegyek visszaváltására nincs mód, tehát ha nem vezetett túrára indulunk, magunknak kell jól megterveznünk az utunkat. Adjunk magunknak néhány napot, hogy felderítsük a legfontosabb látnivalókat kényelmes tempóban. Nyitva tartás: télen 07:00-17:00, nyáron 06:00-19:00, ha másként nem jelölik.

A hieroglifák

A hieroglif írás, összetett szimbólumrendszerével, állat, madár, ember alakjaival, gometriai formáival a 19. sz. elejéig zavarba hozta az európaiakat. 1799-ben Napóleon csapatai felfedeztek egy nagy írásokkal teli követ Rosetta mellett. Nem csak hieroglif írás volt belevésve, hanem annak görög megfelelője is. 1801-ben a kő a britek kezére került, de végül 1823-ban a francia Jean Francois Champllion fejtette meg az írás titkát. A templomok és sírok falain található rengeteg írás óriási mennyiségű munkát ad a régészeknek. A fordításokon mindmáig dolgoznak. A rosetti kő a British múzeumban található.)
(Szakkifejezések: 83. oldal
Gyakran találkozhatunk szakkifejezésekkel a sírkamrák, templomok vagy más ókori leletek leírásaiban.
Néhány ezek közül:
Kanopusz edény: kő vagy kerámia edény a mumifikálás során eltávolított belső szervek tárolására.
Oszlopfő: az oszlopok díszített felső része.
Kartus: egy isten vagy egy fáraó nevét keretező lekerekített téglalap forma falba vésve vagy festve.
Hieroglifák: ősi egyiptomi írásjelek, ahol szimbólumok és képek jelöltek mással hangzókat vagy teljes szavakat.
Obeliszk: négyzetes oszlop gúla alakú oszlopfővel.)

A Memnon kolosszus

A főúttól jobbra találjuk, a Memnon hotellel szemben, 3 km-re nyugatra a kompkikötőtől. Nincs körülzárva. Két hatalmas ülő szoboralak jelöli azt a helyet, ahol egykor III. Amenophisz temploma állt. A szobrok sérültek, arcvonásaik már nem látszanak. Sűrűn látogatott hely ez, már több mint kétezer éve. A ptolemaioszi korban a görögök úgy hitték, a szobrok Memnont, a mítikus etióp királyt ábrázolják, akit Akhilleusz ölt meg a trójai háborúban.

III. Ramszesz temploma (Medinat Habu)

Az útjelzést követve könnyen megtaláljuk kb. 3,5 km-re nyugatra a kompkikötőtől, a főúttól délre. A fáraók korának utolsó nagy munkája volt ez az óriási, jó állapotban megmaradt templom. Három oszlopcsarnokon keresztül jutunk a belső szentélybe. Az épület legérdekesebb része a külső fala, melyen a tengeri népek legyőzését ábrázoló domborművek egész sorát láthatjuk.

A Ramesszeum

A kompkikötőtől kb. 5 km-re, a régi Qurna falun túl, az út keleti oldalán találjuk. Düledező oszlopok jelölik a helyét ennek az óriási temetkezési templomnak, amely mára már romokban áll. Érdemes megnézni a szintén romos, II. Ramszeszt ábrázoló kolosszust, mely állítólag Shelley Ozymandiasát ihlette.

Hatsepszut temploma (Deir el-Bahari)

A kompkikötőtől kb. 6 km-re, a régi Qurna falutól 750 m-re északra található. Hatsepszut királynő temetkezési temploma a rózsaszínes sziklák közül emelkedik ki. A 18. dinasztiabeli I. Tutmózisz lányaként, Hatsepszut volt az első nő, aki önállóan uralkodott Egyiptomban. A templom oszlopsorain részletes domborművek ábrázolják, hogyan bővítette a királynő az ország kereskedelmi kapcsolatát Punttal (a mai Szomáliával). Érdemes megfigyelni a rendkívül élethűen ábrázolt tengeri élőlényeket, illetve Punt királyát és királynőjét, akik majdhogynem túlsúlyosnak tűnnek a sudár egyiptomiakhoz hasonlítva. Az oszlopfőkön a tehén istennő, Hathor ábrázolását láthatjuk, Hatsepszut ismertetőjegyeivel felruházva. A királynő többi ábrázolását mostohafia és trónörököse, III. Tutmózisz megsemmisíttette, mivel rossz néven vette nagy hatalmát, templomait mindenütt meggyalázta, vagy sajátjára cserélte.
Később a templom keresztény kolostorrá alakult, innen származik második neve: Deir el-Bahari (Északi kolostor). A főúttól délre lévő omladozó vályog kapu egy római kori településre utal.

Ozymandias

Percy Bysshe Shelly (1792-1822) egyik legismertebb versét, a mítikus zsarnok Ozymandias sírfeliratát egyiptomi utazók beszámolói és rajzai ihlették:
„Egy messzi vándor jött, ki ős romok felől regélt: A pusztán szörnyű két nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok lep egy kőarcot. Homloka setét. A vont ajk vén parancsszóktól konok. S vad szenvedélye még kivésve ég a hűs kövön, bár, mely véste, a kéz, s a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég. A talpkövön kevély igék sora: Király légy bár, jöjj és reszketve nézz: nevem Ozymandias, urak, ura. Más semmi jel. A roppant rom körül határtalan szélesre s hosszúra a holt homoksík némán szétterül.”)
(Az első régészek: 85. oldal
Az első európai régészek semmiben sem különböztek az őket megelőző sírrablóktól, akiket sokkal inkább a kincs és a tekintély érdekelt, mint a tudás. A 19. sz. első felében a sírhelyeket kifosztották, a múmiákat lecsupaszították a velük eltemetett ékszereiktől, a szobrokat kiásták és elhurcolták. 1858-ban a francia egyiptológus, Auguste Mariette vezetésével létrejött az új Egyiptomi Régészeti Szolgálat. A kormány ezután megkezdte az ásatások felügyeletét, és a korábbi sírrablók helyét kutató régészek új generációja vette át.

A biztonsági erők

A luxori terror támadás óta megerősítették a biztonsági intézkedéseket a turisták által látogatott területeken egész Egyiptomban. Eléggé szembetűnőek a védelmi erők egyenruhás, fegyveres rendőrei minden nagyobb hotelben és látványosságnál. Fegyveres, civil ruhás rendőrök kísérik a csoportokat Luxorban, Asszuánban, Kairóban és más helyeken is. A turistabuszok gyakran konvojban utaznak, egyen- vagy civilruhás rendőrök kísérik a buszokat, vonatokat, és sok az ellenőrzési pont is.)

Királynők völgye

A kompkikötőtől mintegy 4,5 km-re, III. Ramszesz templomától 1,5 km-rel nyugatra. Több, mint 70 királynét, herceget és hercegnőt temettek el itt. Sírhelyeik nem annyira fényűzőek, de nem kevésbé érdekesek, mint a fáraóké. Díszítésük stilizáltabb, a festések nem olyan élénkek, mint a nagy fáraók sírjaiban. Csupán néhány van nyitva közülük, ezekből kettőt érdemes megtekinteni.

Nefertari sírja

Naponta csupán 150 embert engednek be, egyszerre legfeljebb 10 főt, legegyszerűbb ügynökségen keresztül jegyet váltani. II. Ramszesz kedvenc feleségének, Fefertarinak a sírja a legszebb Egyiptomban. Kincsei nem élték túl a sírrablók látogatásait, de a 3 kamra a padlótól a plafonig Nefertari portréival van borítva, amint áldozatokat mutat be az isteneknek és istennőknek, köztük Hathornak és Ozirisznek. Nyitva télen 08:30-12:00 és 13:00-16:00, nyáron 07:30-12:00 és 13:00-17:00 között.

Amunherkhepshep sírja

III. Ramszesz fiának a sírhelye, aki 9 évesen hunyt el. A freskók a királyt ábrázolják, amint Anubisznak, a holtak vezetőjének oltalába ajánlja fiát. Az 5 hónapos magzat mumifikált teteme, melyet szintén a sírban találtak, egy üveg szekrényben van kiállítva.

A nemesek sírhelyei

Vagy négyszáz temetkezési hely található elszórtan ezen a területen, a 6. dinasztiától egészen a római korig, melyek közül jónéhányat érdemes megnézni.
Öt különböző csoportba sorolták a sírhelyeket, melyekhez külön belépőt kell váltani. Mindegyikük gondosan díszített. Míg a fáraók óriási sírhelyein stilizált freskók mutatják be azok életműveit és győzelmeit, addig minisztereik és tanácsadóik kisebb sírhelyei sokkal inkább emberi léptékűek. Az itt látható színes díszítések a mindennapok életét, a vadászatot, hajózást és falusi életet ábrázolják.

A munkások faluja (Deir el-Medina)

A síremlékek völgyének főépületétől délre látható ez a hely, ami azoknak a kézműveseknek az otthona volt, akik a Királyok völgyében lévő sírokat építették. A mai elnevezések is félrevezetőek: „Deir el-Medina” annyit jelent „a város kolostora”. Ez az elnevezés az itt letelepedő korai keresztény szerzetesektől származik. Emellett ezek a gyakorlott művészek sokkal többek voltak egyszerű munkásoknál, amint az alkotásaikból kitűnik. Saját sírhelyüket kis méretű, 2 méter magas piramissal jelölték, a díszítő motívumokat pedig saját királyuk sírhelyéből vették kölcsön. Még ma is látszik a közel 70 ház alapja. Nyitva tartás: nyáron 06:00-17:00, télen 06:00-16:00 óráig.

Nefertari sírhelye

Nefertari sírhelyét 1904-ben fedezték fel és 1986-ban zárták be, hogy felújítsák falfestményeit, melyek valamennyi egyiptomi sírhely közül a legszebbek. A nedvesség és sókristály képződés rongálta meg őket, de a régészeti szakosztály és a Getty Karbantartási Szervezet gondosan felújíttatta hat millió dolláros költségen. Hogy megfékezzék a további nedvesedést, csupán napi 150 látogatót engednek be, bár néhány szakértő szerint ez a szám is túl magas.)
(Anubisz: 87. oldal
Sakál fejű Anubisz a halál, a bebalzsamozás, a mumifikálás istene. A halottas könyv szerint ő volt, aki ítélkezett a fáraó felett halála után, mérlegre téve annak szívét az igazság tollával szemben. Fekete bőre a Nílus termékeny iszapját is szimbolizálta.)

A királyok völgye

A völgy a kompkikötőtől 7 km-re, a régi Qurna felutól észak-nyugatra helyezkedik el. Első pillantásra úgy tűnhet, semmi látnivaló nincs a Királyok völgyében – az egész csupán egy keskeny hasadék a sivár, napégette szilában. A sírhelyek mélyen, alagútszerűen a hegyoldalban rejtőznek. Az egymást követő fáraók mélyebb és mélyebb labirintusokat ástak, hogy megelőzzék kincseik felfedezését és elrablását. Az óvintézkedések ellenére egyetlen sírt, a fiatal tutankhamon sírját találták meg szinte érintetlenül. Nagy izgalom övezi II. Ramszesz fiainak sírják, még feltárás alatt áll, hiszen nem rég fedezte fel egy amerikai régész, Kent Weeks. Eddig kb. 130 sírkamrát tártak fel benne, de még többre számítanak. Ez a legnagyobb sírhely a Királyok Völgyében, sőt valószínűleg egész Egyiptomban. Maguk a sírhelyek némi csalódást okoztak, mivel néhányuk nem több, mint egy alagút, melyben néhány festményrészlet, vagy dombormű az egyetlen ókori emlékre utaló jel. Több, mint hatvan sírhelyet fedeztek már fel, de nem mind nyitott a nagyközönség számára, mivel a legtöbben feltárás folyik és elég kevesen kívánják megnézni az összes sírhelyet. A legjelentősebbek a következők:

I. Széti sírhelye

Ha csak egy sírhely felkeresésére van időnk, akkor ez legyen az. Egy mély folyosó, két közepes kamrán keresztül kb. 100 m mélyre vezet a szikla belsejébe. A falakat díszítő domborművek kitűnő állapotban maradtak ránk. A sírkamra mennyezetét szent szövegek és keselyűk díszítik, ez utóbbit szentként tisztelték az ókori egyiptomiak, mivel a halálhoz kapcsolták. Nem rég esett át teljes körű felújításon ez a helyiség.

II. Széti sírhelye

Ennek a sírhelynek a bejáratát szép falfestmények díszítik, a sírkamrában pedig egy múmiát láthatunk, aki valószínűleg nem II. Széti.

VI. Ramszesz sírhelye

VI. Ramszesz elődjétől vette át a befejezetlen sírhelyet, így rögtön saját temetkezési helyének építésével kezdte uralkodását. A sírhely 83 m mélyen benyúlik a hegyoldalba, falai gazdagon díszítettek olyan egyiptomi szent szövegek illusztrációival, mint a Halottas könyv, a Barlangok könyve és a Kapuk könyve, melyek mind útmutatók a túlvilághoz és elbeszélik a halott király lépéseit a túlvilágra vezető ösvényen. A sírkamrában lévő zúzott kő szarkofágra a mennyezetre festett ég-istennő, Nut felügyel. Ezt a sírhelyet nemrég tárták fel.

IX. Ramszesz sírhelye

Szintén Nut a főszereplője a falfestményeknek ezen a sírhelyen is. Itt is találunk egy külső kamrát, melyet színesen díszítettek félistenek, mítikus lények ábrázolásával.

Merneptah sírhelye

A legszebb sajátossága ennek a sírhelynek a legelső kamra, ahol Ízisz és testvére Nephtis istennők domborműveit láthatjuk. A folyosó 80 m mélyen vezet lefelé a sírkamrába, falai a Kapuk könyvének szövegeivel és illusztrációival vannak díszítve.

Tutanhamon sírhelye

Szinte azt mondhatnánk ez a kötelező megállóhely minden szervezett egyiptomi utazáson, és kétségkívül a legismertebb sírhely az összes közül, mégis a legnagyobb csalódás. Kincseit, miután 1922-ben napfényre hozta a nagy egyiptológus, Howard Carter, minden az Egyiptomi Ókori Múzeumban helyezték el. Ami hátra maradt alig több, mint egy üres sírkamra, eltörpülve a környező nagyobb fáraók sírja mellett.

Nut és Geb

Nut az éjszaka királynője, Izisz, Ozirisz, Széth és a keselyű-istennő, Nephtisz anyja. Testvére és hitvese a földistennek, Gebnek, akit hátra hajló férfiként ábrázolnak. Geb felosztva fiai közt az országot, Felső-Egyiptomot Széthnek, Alsó-Egyiptomot Ozirisznek adta.)
(Howard Carter: 89. oldal
Tutanhamon sírjának feltárása a brit régész, Howard Carter munkája volt, aki meg volt róla győződve, hogy a sértetlen sír a Királyok völgyében található, míg más egyiptológusok többsége kételkedett ebben. 1922-ben, hat év ásás után bebizonyosodott az igaza, mikor talált egy lépcsősort, majd a sírba vezető lepecsételt ajtót. Később így írt erről: „…a terem részletei lassan tűntek elő a ködből, furcsa állatok, szobrok és arany – az arany csillogása mindenütt…Az ámulattól megnémulva álltam ott, s mikor Lord Carnarvon nem bírva tovább a várakozást és izgatottan megkérdezte: „Lát valamit?”, csak annyit tudtam kinyögni: Igen, gyönyörű dolgokat.”)

Mikor utazzunk?
Télen és tavasszal (november-április) a nappalok melegek és naposak, az éjszakák hűvösek, vagy hidegek. A hőség májusban kezdődik, június és szeptember között éjjel-nappal forróság van. Az eső egész évben kevés. Egyiptom kezdi kiheverni az idegenforgalmi válságot, így a főbb látnivalók és a hotelek eléggé zsúfoltak, különösen télen.

Utazás

Az EgyptAir nemzetközi menetrendszerinti légijáratai indulnak Londonból és néhány európai városból. Charter járatokat is indítanak több európai városból. A belföldön Kairóból, Asszuánból és Alexandriából közlekednek repülők. A 2-es főút Luxort köti össze a Nílus deltájának északi városaival és Kairóval, illetve Asszuánnal. A 44-es főút Hurghadába vezet Qena és Safaga érintésével. Buszjáratok is közlekednek erre. A turisták mellé rendőri kíséretet adnak. Vonatok indulnak Kairóba, illetve a Luxor és Asszuán közötti városokba. Hajók is járnak Asszuán és Luxor között. A felukkákat személyzettel együtt lehet bérelni, de érdemesebb inkább Asszuánból lefelé csordogálni a folyón, árral szemben igen lassúak.

Helyi közlekedés

Minibuszok, taxik és lovaskocsik közlekednek a városban. Kerékpárt is bérelhetünk a szállókban, melyek ideálisak Karnak és a nyugati part megtekintéséhez. Kompok járnak a folyón át a Novoteltől északra lévő móló (a Cornish el-Nil déli végén) és a nyugati parti móló közt.
Szervezett utakkal némileg egyszerűbb átjutni, mint magánúton, mivel ez sorban állással és némi tévelygéssel jár, miközben alig győzzük lerázni a fülünkbe sugdosó ’idegenvezetőket’, akik helyismerete és angol nyelvtudása minimális, ennek ellenére folyamatosan követelik a baksist.

Vásárlás

Kairó mellett Luxorban lehet a legjobban vásárolni. Rengeteg üzlet van a Turista Bazárban, a Sharia el-Karnak mentén, árulnak bőröket, szandálokat, pamutpólókat, nadrágokat és a hagyományos egyiptomi köntöst (galabiyeh), másolatokat a sírok leleteiről, festményeket papiruszon.
Utóbbit a Dr Ragab Papirusz Múzeumban vegyünk, a Mercure ETAP Hotel előtti úszó üzletben, ahol többé-kevésbé hiteles másolatait kapjuk az eredeti falfestéseknek, képzeletdúsabb alkotások mellett. A nyugati parton Qurna mellett alabástrom kupákat és vázákat árulnak a műhelyekben. Alkudjunk bátran – a kötött árat itt nem ismerik.