fbpx

Kairó

Írta: Urbán Ernő on . Beküldve: Egyiptom bemutatása

Kairó

Egyiptom fővárosát, a régi és az új furcsa keverékét, sajátos feltételei ismeretében tudjuk igazán megérteni. Kairó nyüzsgő sokasága, borzasztó közlekedése és légszennyezése, valamint a szervezettség általános hiánya rémisztő lehet. Ugyanakkor az ország legfantasztikusabb látnivalói itt találhatóak, így Kairó megtekintése valóban kulcsfontosságú Egyiptom megismeréséhez.
Kairóban minimum 15 millió, de talán 20 millió ember is él (pontos adatokhoz nehéz hozzájutni). A legnagyobb város Afrikában, és az egyik legnagyobb az egész világon, itt él az ország lakosságának mintegy negyede. A Nílus szeli ketté, túlzott mértékű növekedése miatt egészen a piramisok lábáig nyúlik, miközben a Szaladin és a Fatimida Kalifátus idejéből származó régi város templomait, mecseteit és erődítményeit egy hivatalok, gyárak, autóutak és lerobbant lakótelepek alkotta modern útvesztő veszi körül. Kairó jól jelképezi a Nílus partjaitól a sivatagig terjedő Egyiptomot.
A modern városközpont, a nagy hotelekkel, üzleti és kormányzati épületekkel a keleti parton terül el, szíve a Midan el-Tahrir (Felszabadulás tér). Ettől keletre a középkori Kairó megában foglalja a Citadellát, az El-Azhart és egyéb mecseteket, valamint a Khan el-Khalili bazár területét. A kopt Kairó központja a Misr el-Qadima környéke, a keleti parton, délre a központtól. Giza a központtól délnyugat felé, mintegy 10 km-re található. Szakkara Gizától délre (20 km), Memfisz romjai pedig Szakkarától keletre (6 km) láthatóak.

Fő látnivalók:

A gizai piramisok: a ősi Egyiptom leghatalmasabb jelképei. Szfinx: nemrég helyreállították ősi pompájába. Egyiptomi Ókori Múzeum: ritka kincsek remek gyűjteménye. A szakkarai piramisok: az ókor misztériumainak valószínűtlen légköre. Szaladin citadellája: egy erőd széles falakkal és régi mecsettel.

Kairó központja

A modern Kairót a Nílus szeli ketté, mely délről észak felé folyik át a városon. Két hosszú, keskeny sziget, a Roda és Geriza kapcsolódik hidakkal a két parthoz, ezeken található Kairó néhány kevésbé látogatott múzeuma. Viszonylag kevés a látnivaló a modern városrészben, de az Egyiptomi Ókori Múzeum kihagyhatatlan.

Egyiptomi Ókori Múzeum

A múzeum a Midan el-Tahrirtól északra helyezkedik el. Mindenképpen nézzük meg ezt a fantasztikus gyűjteményt. Az Óbirodalom maradványai láthatóak a földszinten, majd az óramutató járásával megegyezően haladva jutunk a Közép- és Újbirodalom korának leleteihez, végül a hellenisztikus-római kor zárja a kiállítást.
Az első emeleten a Tutanhamon sírjából származó kincsek, illetve II. Ramszesz és egyéb fáraók múmiái láthatóak. Többféle útikalauz segít a tájékozódásban. 

A Kairói torony

A Gezira szigeten áll ez a feltűnő, 187 m magas építmény, remek kilátással a szétterpeszkedő Kairóra. Tiszta napokon (inkább télen, mint a szmoggal teli nyáron) akár a nagy piramisokig is elláthatunk. A torony tetején található zárt étteremből ragyogó éjszakai panorámában gyönyörködhetünk.

Roda szigetén, a Sharia Ahmed Abdel Rahim körzetben található. Farouk király számára épült 1903-ban, rokokó stílusban, fényűző dekorációval, tele díszes bútorokkal, aranyozott tükrökkel, súlyos kárpitokkal, eléggé csiricsáré üvegholmikkal, réz- és ezüsttárgyakkal, kihangsúlyozva a királyi pazarlást a szegénység közepette, ami végül a dinasztia megdöntéséhez és a köztársaság bevezetéséhez vezetett.

Nilométer

A Roda sziget déli csücskén helyezkedik el. Már a fáraók idejében is volt itt egy nilométer, jóllehet a jelenlegi építmény csak a 9. századból való. A vízszintet mutató jelzések a nyolcszögletű kőoszlopon az évi áradások felmérésére szolgáltak, így tudták előre kikalkulálni a várható terméseredményeket. Ennek megfelelően vetették ki az adókat is.
Kairó központjának túláradó szennyességével szemben a város északi és nyugati peremén sokkal gazdagabb és rendezettebb külvárosok találhatóak. Heliopolisz, a központtól északra, az egyik legrégebbi település volt Egyiptomban, mára azonban semmi sem maradt meg belőle. A helyén álló modern külvárost eredetileg a gazdag, Európába emigrált lakosok számára építették, de hamarosan a helyi vagyonos osztály otthona lett, luxuslakások és magánvillák sorakoznak magas falak mögé rejtőzve. Az elmúlt 20-30 évben a központtól délnyugatra fekvő Giza is önálló peremvárossá nőtte ki magát, ahol a kevésbé gazdag középosztály lakik a leírhatatlan, sokemeletes toronyházakban.

Kairó éghajlata

Kairó éghajlata sivatagi, a nyári hőséget és port tovább növeli az ember okozta környezetszennyezés. Lehetőleg kerüljük el a legforróbb nyarat (június-augusztus). A tél meleg, bár az éjszakák igen hűvösek. Legjobb tavasszal és ősszel utazni. Az eső mindig nagyon ritka.

Farouk Király

A modern Egyiptom utolsó királyának neve, fél évszázaddal bukása után, még ma is a mértéktelenség szinonimája. A brit uralom és a nacionalista populizmus között harapófogóba került Farouk nem törődött királyságával, inkább gyors autókkal, kaszinóval, lóversennyel, luxushajókkal és feltűnően szép nőkkel szórakoztatta magát, miközben korrupt miniszterei saját zsebüket tömték. Farouk király rajongása a gyangébb nem iránt legendássá vált. Állítólag kedvenc afrodiziákuma a 300 g galambból kipárolt, mintegy fél liternyi erőleves volt. Száműzötten halt meg Svájcban 1965-ben.

 

A Középkori Kairó
Szaladin citadellája

1176-ban kezdte építtetni Szaladin ezt a masszív erődítményt, a Midan Salah el-Din feletti dombon, s a város egyik fő jellegzetessége, illetve az egyiptomi uralkodók lakhelye lett, egészen a 19. század középéig. A fellegvár falai között három történelmi mecset é néhány kisebb múzeum található. Nyitva naponta 09.00:16.00, zárva pénteken 11:15-13:15 között.

Mohamed Ali (Alabástrom) mecset

Egyiptom első modernizáló uralkodójának parancsára 1830-ban kezdték el építeni ezt a nagy Ottomán-stílusú mecsetet, hatalmas központi kupolájával, karcsú minaretjeivel és kisebb mellékkupoláival. A fellegvár dombját megkoronázó épület 1848-ban készült el, éppen Mohamed Ali halála előtt, akit itt temettek el. Az épületbelső rendkívül világos, mértani alakzatok és a Korán feliratai díszítik.
A fellegvár déli részén áll Muhammad Ali 1814-ben épült palotája (El-Gawhara Palota). Büszke pasák néznek mereven a fejedelmi portrékról, az egykori királyi palota párnás bútorokat és porosodó öltözeteket bemutató kiállításán. A Harim palota az északi szárnyban hajdan Mohamed Ali magánlakosztálya volt, ma a Katonai Múzeum kapott benne helyet, ahol különféle rendjelek, zászlók, hangszerek, fényképek, egyenruhák és dokumentumok kerültek kiállításra. Az alkirályok (kedive) pompás hintóit a közeli Hintómúzeumban szemlélhetjük meg. A Nemzeti Rendőr Múzeum galériája, szintén az északi részben, Egyiptom leghíresebb bűnözőit mutatja be. A múzeum mögött, a citadella mellvédjéről remek kilátás nyílik a mohamedán Kairóra és a város történelmi mecsetjeire.

Ibn Tulun mecset

A citadellától nyugatra, a Sharia el-Saliba területén helyezkedik el. Talán a város leglátványosabb mecsete, s a világ egyik legnagyobbika, egyedülálló, külső csigalépcsős minarettel, és egy hatalmas központi udvarral, ahol ezrek gyűlnek össze imára. A 9. században építette Ibn Tulun kormányzó. Nyitva 09:00-16:00 között. A mecset külső udvarával szomszédos a Gayer-Anderson Múzeum. Ez a két középkori ház, melyet a 20. század elején egy épületté alakított angol tulajdonosuk, ma az Iszlám Művészeti Múzeum részét képezi. Főleg tradícionális építészete miatt jelenetős, de a benne lévő keleti bútorok és régiségek is érdekesek. Nyitva 09:00-16:00, zárva péntekenként 11:15-13:15 között.

Szultan Hassan mecset

A citadella alatt, a Midan Salah el-Din téren áll. Úgy vélik, a nagy piramisok köveiből épült ez a 14. századi mecset, egy mameluk dinasztiából származó szultán parancsára. Az épületbelső teljesen dísztelen, hogy semmi ne vonja el a hívők figyelmét az imáról. Nyitva 09:00-16:00 között.

Aq Sunqur (Kék mecset)

A Sharia Bab el-Wazirban áll, a 16. században épült, majd az 1650-es években kerámia lakokkal díszítették, amelyekről a mecset a nevét kapta. A középkori városfal egy megmaradt szakasza a mecsettől északkelet felé húzódik. Nyitva 09:00-16:00 között.

Baksis

Önjelölt idegenvezetők tört angolsággal sietnek a segítségünkre bármerre megyünk. Az egyiptomi turizmus egy árnyoldala baksis. Nem olyan, mint a borravaló, ami bizonyos szolgáltatást feltételez, szó szerint a vagyon megosztását jelenti, kifejezve, hogy a turistáknak ezt kell tenniük, függetlenül attól, hogy kaptak-e szolgáltatást, vagy egyáltalán igényelték-e azt. A portások, jegyszedők, taxisok, csónakosok, tevehajcsárok, hordárok és idegenvezetők mind elvárják a basist. És miért is ne? Az egyiptomi színvonalhoz mérve minden utazó gazdag. A legtöbben nem kérnek sokat. Elég, ha van nálunk mindig némi apró.

A kairói írnok

Az igazi egyiptomi irodalom kialakulását hátráltatta az írni-olvasni tudás alacsony foka (minden második egyiptomi tud csak olvasni) és a cenzúra, mind a brit uralom, mint Nasszer és Szadat egypártrendszere alatt. Még Mubarak elnök liberálisabb kormányzata idején is működött némi elfojtó erő, a kormányzat és az újjászülető iszlám kritikáját illetően. A modern egyiptomi irodalom atyja, Naguib Mahfouz (szül. 1911) megtisztelő címét részben a versenytársak hiányának, részben írói képességeinek köszönheti. Legismertebb műve, a Kairó trilógia egy jómódú kairói kereskedőcsalád élettörténetét mutatja be a két világháború között, későbbi művei már nem arattak olyan nagy sikereket. Őt nevezték a kairói írnoknak, trilógiáját már a nemzetközi olvasóközönség is megismerhette. 1988-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.

A Bab Zuwayala és az El-Muayyad mecset

A Sharia el-Muizz területén álló Bab Zuwayla egykor Kairó déli tornyos városkapuja volt, egyike a három megmaradt kapunak a hajdani hatvanból. Miként a városfal nagy része, a kapuk is lebontásra kerültek a 19. században, hogy a város tovább terjeszkedhessen. A kapuhoz külön mecset tartozik. A 15. századi el-Muayyad, avagy a Vörös Mecset ikerminaretjei a kapu részét képezik, fekete és fehér márvány kapualjakkal valamint masszív fa és bronz ajtókkal. Nyitva 09:00-16.00 között.

Az Iszlám Művészet Múzeuma

A Sharia Port Said és a Sharia el-Qal’a sarkán található. Nem a nyugati értelemben vett szépművészeti múzeum, hanem a hagyományos mesterségek és díszitések tárháza: bútorok és asztalosmunkák, faragások, díszes kéziratok, kerámiatárgyak, vörös- és sárgaréz holmik az iszlám világ minden korszakából és szegletéből. Nyitva 09:00-16:00, zárva pénteken 11:15-13:15 között.

Az El-Azhar mecset és egyetem

Sharia el-Azhar, 3 km-re keletre a Midan el-Tahrir tértől. A 971-ben épült El-Azhar mecset és teológiai egyetem, az orthodox szunniták fő oktatási központja. Az egymást követő uralkodók elődjeiket túllicitálva igyekeztek újabb épületekkel és karokkal bővíteni, s így a nagy tiszteletnek örvendő, Koránt tanulmányozó fakultások mellett újabban az orvoslás és egyéb tudományok is helyet kaptak a kibővített egyetem tanszékei között. A Koránt továbbra is tanulmányozzák, mint tették azt az elmúlt ezer évben, a központi udvar oszlopai között, ahol az iszlám diákok keresztbe tett lábakkal ülnek tanítóik körül. Nyitva 09:00-15:00, zárva pénteken 11:00-13:00 között.

A Khan el-Khalili bazár

A Sharia el-Muski és a Sharia el-Muizz sarka felől lehet bejutni. A Khan el-Khalili nem csupán idegenforgalmi látványosság. Több szempontból is ez Kairó valódi szíve, mely reggeltől estig dobog szüntelenül. A bazár üzleti célokból nyílt meg 1382-ben, és azóta alighanem sosem zárt be. A kusza kis utcácskákban és sikátorokban keveredik a parfümök, fűszerek, az égő faszén és a frissen cserzett bőrök illata. Mégsem egyszerűen bevásárlóközpont, hanem több ezer kairói otthona is, és ha elfáradt a lábunk a mászkálásban, nyugodtan beülhetünk a számtalan kávézó egyikébe egy alma ízesítésű dohánnyal töltött pipa elszívása vagy egy illatos kávé erejéig.
Vízipipák és rézholmik, takarók és szőnyegek, antik bútorok és hangszerek kaphatóak a bazárban, a gyógyfűvek, fűszerek, élelmiszerek és egyéb földi javak mellett. Sok taraszos kávézó és teázó várja a felfrissülni vágyókat. Szánjunk elég időt a felfedezésére, ne essünk kétségbe, ha eltévedünk és alkudozzunk bátran.

Qarafat el-Sharqiyya (a keleti temető, avagy a Holtak Városa)

Kb. egy kilométerre kelet felé az El-Azhar mecsettől. Az együttesen Holtak Városaként ismert temetők a citadellától északra és délre terülnek el, kihangsúlyozva a feltűnő ellentétet a középkori kalifák fényűzően díszített síremlékei és Kairó legszegényebbjeinek életmódja között, akik közül ezrek keresnek lakóhelyet a kő sírboltok között és alatt. A legjelentősebb a Keleti Temető (a fellegvártól északra). A mameluk uralkodó, Qaytbay kupolás mauzóleuma 1474-ben épült a gazdagon festett és faragott sírkamra fölé. A kupolát kívülről absztrakt mértani formák díszítik. Nyitva 08:00-16:00 között.

El-azhar

A több mint ezer esztendős El-Azhar egyetem óriási befolyással bír az egész iszlám világra. Húszezernyi hallgatója nem csupán Egyiptomból és a szomszédos arab országokból érkezik, de a távoli mohamedán országokból is, mint Indonézia és Malajzia keleten, illetve Mauretánia és Marokkó nyugaton. Az egyetem Európa, Kelet- és Dél-Afrika, valamint Észak-Amerika muszlim közösségeiből is vonzza a diákokat. A külföldiek ingyen szállást és tudományos ösztöndíjakat is kapnak a gazdag filantrópok által működtetett szervezetek jóvoltából.

Mit ne vegyünk!

Több egyiptomi állatfaj védett, de úgy tűnik, ez nem menti meg őket attól, hogy a bazárba kerüljenek. Néhány példa azokra a dolgokra, amiket nem szabad megvenni: bármi, ami gazella-, krokodil-, vagy kígyóbőrből, esetleg teknőcpáncélból készült. Találhatunk Szudánból, Ugandából vagy Kenyából becsempészett elefántcsontot is. Ezeknek a holmiknak a nemzetközi kereskedelme tilos a CITES egyezmény alapján, amelyhez az EU tagállamai, az USA és sok más ország is csatlakozott. Ha ilyesmit találnak nálunk a határon, elkobozzák és/vagy súlyosan megbírságolnak.)

A kopt Kairó

Számos kopt templom és a római kori város maradványai találhatóak a Misr el-Qadima negyedben, mely a kairói kopt kereszténység központja.

Az Abu Serga (Szt. Sergius) templom

A Sharia Mari Girgis végén, Misr el-Qadima negyedben álló templom falán egy tábla állítja, hogy a szent család itt rejtőzött el (vagy az altemplom barlangjában) miután Egyiptomba menekültek. Az Abu Serga Egyiptom legősibb kopt kegyhelye, az 5. században épült. Nyitva 08:00-16:00 között.

A Sitt Barbara (Szt. Barbara) templom

A Sharia Mari Girgis végén, Misr el-Wadima negyedben. Ez a 11. századi templom őrzi a vértanú Szt. Barbara ereklyéit, akit a rómaiak végeztek ki a 3. században. Nyitva 08:00-16:00 között.

Ben Ezra zsinagóga

A zsinagóga a Szt. Barbara templom mellett áll. A legősibb a maréknyi megmaradt egyiptomi zsinagóga között, eredetileg templom volt. A kapualján, a bejárat felett faragott hatágú Dávid-csillag látható. Nyitva 08:00-16:00 között.

Az el-Muallaqa (Szűz Mária) templom

Misr el-Qadimában, a Mari Girgis metróállomás mellett található. Feltehetőleg a legrégebbi keresztény templom Egyiptomban, és a leggyönyörűbb is, kívülről gondosan kidolgozott, belül elegáns cédrusfa burkolat és bájos elefántcsont oltárképek díszítik. A falakat a Szűzanya és a szentek ikonjai ékesítik. Függő templomnak is nevezik, mivel a római fal kettős kaputornyára támaszkodó gerendák tartják. Nyitva 08:00-16:00 között.

Parfümök

Az illatszerek az egyiptomi kultúra részét képezik már a fáraók kora óta, amikor a tömjén és a mirrha fontos kereskedelmi cikk volt, és a királyok és nemesek testének mumifikálásához is felhasználták. Kairó és Alexandria bazárjaiban egész utcákban árulják az illatszereket, nyersen vagy gyanta, esetleg olaj formájában. Az erőteljesebb illatokat, mint a rózsaolaj vagy a pacsuli, előnyben részesítik a finomabb parfümökkel szemben.)

Verdi Kairóban

Verdi operáját, az Aidát először Kairóban mutatták be 1871. december 24-én, miután Egyiptom alkirálya, Ismail pasa felkérte az olasz zeneszerzőt, hogy írjon egy operát az újonnan elkészült 1000 férőhelyes operaház megnyitójára. Emellett Verdit ösztökélte a kiváló francia egyiptológus, Auguste Mariette is, akit ezután felkértek, hogy tervezze meg az opera premierjének díszleteit és jelmezeit. Nemrégiben bemutatták az Aidát a piramisok lábánál és a Luxor melletti karnaki szentélynél is.

Giza

Giza 11 km-re délkeletre fekszik Kairótól. Giza külvárosa kiterjed a nemrégiben még földművelésre használt területekre is, egészen addig a sivatagos fennsíkig, amelyen az ősi Egyiptom leghíresebb és legtitokzatosabb maradványai állnak: a nagy piramisok, melyek máig kihívást jelentenek az egyiptológusoknak és számos teóriát ihlettek. Három fő piramis található Gizában, de mind mellett áll néhány kisebb is, amelyekben a fáraók feleségei nyugszanak. A piramisépítés a harmadik dinasztia korában kezdődött, amikor Dzsószer fáraó megbízta Imhotep építészmestert, hogy építsen számára maradandó emlékművet Szakkarában, Gizától délre. Több, mint 80 piramis épült Szakkarában és más helyeken a Nílus mentén, de főleg a legnagyobb és leginkább épen maradt gizai piramisok ragadták meg az emberek képzeletét. A napfelkelte a piramis tetejéről nézve az egyik örök élménye az ide kirándulóknak, de a minden este látható hang- és fénybemutató is emlékezetes tapasztalat lehet. A nagy piramisok mindegyikét pontosan az északi pólus felé tájolták be, hogy miként, az máig vitatott, akkoriban még nem volt ugyanis látható a mai Sarkcsillag. Elhelyezkedésük és arányaik jelentése továbbra is ad okot az elmélkedésre. A piramis, a szentélyek és a Szfinx 08:30-16:30 között látogatható.

Kheopsz nagy piramisa

Ez a legnagyobb a három fő piramis közül. Az általános elmélet szerint úgy épült, hogy a csiszolt mészkő és gránit tömböket felhalmozták, emelvényt emeltek köréjük, megfelelő körülményeket teremtve az építéshez. Miután a 2,5 millió tömböt egymás után helyére tették és a külső emelvényeket elbontották, előbukkant az egykor 146, ma már csak 137 méter magas építmény. Belül a Nagy Csarnokon át vezet az út a Király sírkamrájába, egy nyirkos, üres barlangba. A feliratoktól és festésektől megfosztották, a szarkofág üres – a döbbenetes külső után erre érdemes felkészülni. Kheopsz piramisától keletre áll három kisebb gúla, közös nevükön a Királynék piramisai, melyek Kheopsz felesésének és nőtestvéreinek sírjait tartalmazzák, továbbá néhány üres, házra emlékeztető masztaba (síremlék) a 4. és 5. dinasztia korából. A piramistól nyugatra még több masztaba áll, ezek alkotják kietlen holtak városát.

A Napbárka Múzeum

A Nagy Piramistól délre található az üvegből épült Napbárka Múzeum, ahol a piramisból 1954-ben jó állapotban előkerült halottasbárkákat helyezték el. Ma is vitatják ezeknek a járműveknek a rendeltetését és jelentését, melyeket rendszerint lepecsételt kamrákba temettek a piramis belsejében. Lehetséges, hogy a papok használták őket, vagy az elhunyt fáraó átkelését kívánták megkönnyíteni a túlvilágra. A látogatóknak speciális lábbelit kell viselniük, hogy ne hordják be a homokot a múzeumba.

Tevék

Gizában, Luxorban, Sinaiban, vagy bárhol járva találkozhatunk a tevehajcsárokkal, akik próbálnak rábeszélni egy kis tevegelésre a sivatag hajóin. Az egypúpú dromedárok viszonylag új állatok még itt is (a tevék feltűnő módón hiányoznak az ősi képekről és feliratokról), de elkerülhetetlenül Egyiptomhoz kapcsolódnak, különösen a sivatag nomád beduinjaihoz. Néhány utazási irodában hosszabb sivatagi szafarit is kínálnak, természetesen teveháton. De ne feledjük: a teve az egyik legkényelmetlenebb hátas jószág.

Az Aida Gizában

Az egyiptomi kulturális élet egyik fő attrakciója Verdi Aidájának rendes éves előadása az ősi szent építmények grandiózus környezetében. Az opera több, mint 90000 látogatót vonz a világ minden tájáról, a magas jegyárak ellenére is. Általában októberben kerül sor a nagy eseményre.

A Szfinx

A kolosszális alakot állítólag Kefren, Kheopsz fia parancsára építették. Tömör kőtömbökből formálták meg, teste egy oroszláné, feje pedig egy istené, vagy egy istenszerű emberé (feltehetőleg Kefrené). Magassága 20 méter. A mészkő erősen elkopott, a szfinx számos megaláztatást volt kénytelen eltűrni – arcvonásait szétlőtték vagy lefaragták a 14. században, a törökök által szétlőtt szakállát a British Múzeumban őrzik. Mindazonáltal így is megdöbbentő látványosság, az éjjeli hang- és fényshow központi eleme, ugyanis a narrátor szerepét bízták rá.

Kefren temploma

Kefren asszuáni vörös gránitból épült, négyszögletes pillérekre támaszkodó templomát, a szfinx melletti völgyben a homok beborította és megóvta az idő pusztításától. Giza szentélyei közül így ez maradt a leginkább épen.

Kefren piramisa

Majdnem akkora, mint Kheopszé: 136 méter, bár nagyobbnak tűnik, mert a csiszolt mészkő borítása kevésbé sérült, és magasabb talapzaton áll. Kheopsz sírjához hasonlóan ez is üres. Egy romos temetkezési templom áll mellette.

Mükerinosz (Menkauré) piramisa

Ez a 66 méter magas gúla délnyugatra áll nagyobb testvéreitől, és részben asszuáni vörös gránit borítja. Az északi felén látható hasadékot a mamelukok vágták bele, mikor a vélelmezett kincseket keresték. Brit régészek végül rábukkantak a sírkamrába vezető járatra 1817-ben, de a felfedezett kőszarkofág a szállításkor elsüllyedt a hajóval együtt – jó alapot szolgáltatva a halott fáraók sírját védő átkokról szóló történetekhez.

Szakkara

Jóllehet Giza már eléggé külvárosias, Kairó terjeszkedése Szakkaráig még nem ért el. Szakkara Gizától 19, Kairótól 30 kilométernyire fekszik, elég távol ahhoz, hogy itt már lényegesen kevesebb utcai ajándékárus, önjelölt idegenvezető, és tevehajcsár bukkanjon fel, mint a népszerűbb szomszédos piramisoknál. Természetesen kisebb a tömeg is. 

Dzsószer piramisa

Ez a zikkuratszerű lépcsős piramis a 3. dinasztia uralkodója számára épült, Kr. e. 2700 körül, mintegy 200 évvel megelőzve a gizai építményeket. A piramisok egy korábbi típusát képviseli, tulajdonképpen lépcsőzetesen egymásra épített masztabák alkotják. Imhotep tervei ihlették a későbbi piramisépítőket, akik a fejlettebb műszaki tudományok révén egy szabályosabb formát alkottak. Dzsószer piramisa egy nagy nekropolisz közepén áll, udvarok és falak veszik körbe, melyeken a fáraót és tetteit ábrázoló képsorok láthatóak. Eredményei között nem jelentéktelen ez a piramis sem, mely a legkorábbi kőépületek egyike (a korábbi masztabák ugyanis vályogból épültek).

Unis piramisa

Ez a némileg kisebb piramis (alig pár száz méterre Dzsószer piramisától) külsejét tekintve eléggé rossz állapotban van. Belülről azonban annál izgalmasabb. A belső sírkamra falait, a nagy piramisokkal ellentétben, rengeteg hieroglifa borítja, szent szövegekkel a halálon úrrá lett Ozirisz kultuszából, mely az 5. dinasztia utolsó uralkodója, Unis idején nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban.

A szfinx helyreállítása

1998-ban a restaurátorok befejezték 10 éven át tartó munkálataikat, helyreállítva a Szfinxet, melyet erősen megrongált az erózió, a vandalizmus és újabban a légszennyezés, no meg a korábbi tökéletlenül kivitelezett renoválási kísérletek. (1988-ban néhány tömb kihullott a szobor vállából. A legrégebbi, ismert helyreállítást a Ptolemaioszok korában végezték, több mint 2000 évvel ezelőtt.) Az emberfejű, oroszlántestű szobor máig talány a régészek számára, feltételezhetően az emberfej az intelligenciát, az oroszlán pedig a hatalmat és a királyságot szimbolizálta.)
(Flinders Petrie: 49. oldal
William Matthew Flinders Petrie (1853-1942) az egyik legelső egyiptológus, 1881-ben kezdte meg munkáját a piramisok feltérképezésével, feltárva legnagyobb részét annak a tudásnak, amivel ma rendelkezünk a prehisztorikus Egyiptomról. Petrie igen lelkiismeretes rendszerező volt (elődeivel ellentétben) és gyakorlatilag őt tarthatjuk a modern régészet megteremtőjének, mivel megalapozta és megújította a tudomány szemléletét, eloszlatva azt a hitet, hogy múltat csak írásos bizonyítékok révén ismerhetjük meg pontosan. Munkásságáért 1923-ban lovaggá ütötték.)

Szerapeum

Dzsószer piramisától alig egy kilométerre látható ez a labirintus, melyet a föld alá építettek, Ápisz szent bikáinak eltemetésére, akiket Ptah isten megtestesülésének tartottak. Jóval újabb keletűek, mint a közeli piramisok: a legkorábbi II. Ramszesz idejéből való, de azok, amelyek megtekinthetőek, a Ptolemaioszok hellenisztikus korszakából származnak. Ptah tisztelete valószínűleg összefüggésben van a Kr. e. 1750 körül elpusztult Minósz-korabeli krétai civilizáció bikakultuszával.

Mereruka masztabája

Userkaf és Teti két kisebb síremléke látható északkeletre Dzsószer piramisától. Mindjárt ezek mögött, északra találjuk Mereruka, a 4. dinasztia vezírjének több kamrás sírját, melyet a korabeli életből vett jelenetek díszítenek és lebilincselő képet adnak az ókori világ érdeklődéséről és időtöltéseiről. Magát Mererukát is láthatjuk, amint fest, vadászik, és egy sakkszerű társasjátékkal játszik. Mereruka szobra mellett, az utolsó kamrában jelenetek ábrázolják a vadállatok, kecskék, gazellák és leopárdok megszelídítését.

Ti masztabája

A Szerapeum mellet ez a sír is érdekes betekintést nyújt az 5. dinasztia életébe, melynek idején Ti magas rangú hivatalnok volt. Feleségével és fiával együtt temették el, a sír feliratai pedig az isteneknek való áldozatok bemutatásának formaságai mellett az ételek elkészítésének és a víziló vadászatának mikéntjét is bemutatják.

Akhti-Hotep és Ptag-Hotep masztabái

Mintegy 100 méterre nyugatra Dzsószer piramisától egy élénk, színes faragásokkal díszített kettős síremlék áll, melyet Akhti-Hotep vezír, és fia, Ptah-Hotep főpap számára emeltek. A befejezetlen domborművek a bejárati folyosón jól mutatják elkészítésük különböző fázisát. Belül, a sírkamrában Ptah-Hotep látható papi öltözetben, a bal falon pedig játszó gyermekek és kérődző tehenek, valamint újra Ptah-Hotep bukkan fel, szolgái és kedvenc háziállatai társaságában.

Memfisz

Kairótól kb. 32 km-re délre, Szakkarától 6 km-re kelet felé fekszik. A stratégiai jelentőségű helyen, a Nílus völgyének és a Nílus deltájának találkozásánál épült Memfisz az Óbirodalom fővárosa volt. Miután az Újbirodalom uralkodói áttették székhelyüket Luxorba (Théba), Memfisz még mindig Alsó-Egyiptom legnagyobb városa maradt, egészen a Ptolemaioszok koráig, akik megalapították és székhelyükké tették Alexandriát. Memfiszt állítólag Ménész alapította, s így a világ első birodalmi városa volt.
Memfisz nagy része visszatért a Nílus sarába, amelyből épült. Gyakorlatilag olyan kevés maradt az ősi városból, hogy önmagában nem érné meg felkeresni, de rendszerint a közeli Szakkarával együtt a körút részét képezi. Nyitva 09:00-17:00 között.

II. Ramszesz kolosszusa

Az Óbirodalom nagy fáraójának két hatalmas szobrát is feltárták ezen a helyen 1820-ban. Az egyik ma Kairó központi pályaudvara előtt áll. A másik hason fekszik egy hangárszerű épületben, melyet vonzó kertek öveznek, teli kisebb szobrokkal. A legfeltűnőbb köztük az Újbirodalomból származó márvány szfinx.

Mumifikáció-medencék

Ezeket a kő árkokat a kolosszus kertjével szemben az Ápisz-bikák mumifikálására használták, előkészítve őket a szakkarai Szerapeumban való szertartásos temetéshez.

Sírrablók

Rablók és vandálok még ma is lopkodják és pusztítják Egyiptom ókori emlékeit, az ókori műkincsekkel kereskedő feketepiac egyre növekvő igényeitől ösztönözve. Az ország örökségének védelmére a nemzetbiztonságiak a legkorszerűbb video- és digitális fényképezőrendszerekkel látták el a szentélyeket és sírokat. Már mintegy 40000 darabot bejegyeztek a regisztrációs központban Egyiptom óriási műkincsállományából, de még akad bőven tennivaló.)
(Ptah és Ápisz: 51. oldal
Az egyik legrégebbi isten, Ptah adta Egyiptom nevét (Memfisz eredeti neve Hukaptah, azaz Ptah lelkének palotája volt, amit a görögök Aigyptosként írtak le). Ptah Memfisz és a kézművesek istene volt, leborotvált fejű emberként ábrázolták, jogarral a kezében. Hírnökét, Ápiszt napkorongot viselő bika jelképezte. A szent bikákat, Ápisz földi megtestesüléseit mumifikálták és a szakkarai Szerapeumba temették.)

Mikor utazzunk?

Kairó télen és tavasszal a legkellemesebb (november és április közt), meleg nappalokkal és hűvös éjjelekkel. A forróság májusban kezdődik, június és szeptember között a város elviselhetetlenül tikkasztó éjjel-nappal, s éjszaka a környezetszennyezés még fokozza hőséget. Az eső egész évben igen ritka. Egy 15 milliós városban még a sok turista is csak csepp a tengerben, az utcák éppen ezért egész évben zsúfoltak és gyakoriak a forgalmi dugók is.

Utazás

Nemzetközi légijáratok indulnak a legtöbb európai fővárosból Afrika és a Közel-Kelet nagyobb városaiba. A belföldi utakat az állami EgyptAir bonyolítja, összekötve Kairót Alexandriával, Luxorral, Asszuánnal, Abu Szimbellel, Hughadával és Sharm el-Sheikh városával. A legnépszerűbb útvonalak mentén azonban egyre több magántársaság is indít járatokat, főleg Hughada, Asszuán, Luxor és Sharm el-Sheikh felé. Távolsági buszok is közlekednek Kairó és a többi város között. Modern autóutak futnak észak felé, Alexandriába (a delta menti sivatagi út igen látványos) valamint dél felé egész Asszuánig, keletre Szuez és Sínai irányába.
A közúti közlekedés elég hajmeresztő lehet, mivel a járművek lerobbantak és a sofőrök nem sokat adnak a biztonsági előírásokra. Ha autót akarunk bérelni, mindig figyeljünk a kerekekre. A könyv írása idején a Felső-Egyiptomban utazgató turistáknak azt tanácsolták, utazzanak konvojba, rendőri kísérettel, a terroristatámadások miatt.
A vasúthálózat a kairói Ramses főpályaudvart köti össze Alexandriával és dél felé, a Nílus mentén Asszuánnal. A vonatok lassúak és nem mind légkondicionált. Az első osztályú expressz vonat két óra alatt ér Kairóból Alexandriába, 9 óra alatt Luxorba és 12 óra alatt Asszuánba. Az éjszakai luxori és asszuáni járatokon hálókocsik is vannak.

Helyi közlekedés

A buszok szintén lassúak, régiek és szörnyen zsúfoltak. A taxi olcsó, de ritkán mérnek órával, ezért egyezkedni kell. Ha sofőr által kért összeg felénél többet fizetünk, akkor nyilván kissé lenyúltak. A legtöbb hotelben van egy lista a javasolt árakkal bizonyos célokig, de érdemes ebből is alkudni egy kicsit. A városnéző járművekkel juthatunk legegyszerűbben Gizába, Szakkarába vagy Memfiszbe, ha nem bánjuk, hogy társaságban vagyunk.

Szállás

Kairó szállodái három központ körül csoportosulnak: a Nílus kertvárosi körzetében, vagy a Nílus szigetein a központban, Héliopolisz üzleti- és lakónegyedeiben, északkeletre a centrumtól és közel a reptérhez, illetve Giza környékén, a piramisok mellett. Közepes árfekvésű és olcsó hotelek csak a központban vannak, Giza és Heliopolisz lényegesen költségesebb.

Éttermek

Kairó legjobb éttermei a nagyobb hotelekben vannak, bár kalandvágyóbb látogatók találhatnak számos jó helyet a városközpontban is, főleg a Sharia Talaat Harb környékén. Heliopoliszban és Gizában meglehetősen kevés a közepes árfekvésű vagy éppen olcsó étkezde. Sok étteremnek nincs faxvonala sem.
Justine, 4 Sharia Hassan Sabri, tel: (02) 736-2961. Pompás környezet, magas árak, kitűnő ételek.
La Bodega, 26 th of July utca, Zamalek, tel: (02) 735-6761. Jó minőségű, mérsékelt árú, sokszínű konyha.
La Chesa, 21 Sharia Adli, tel: (02) 393-9360. Svájci kézben, tiszta és takaros. Egyszerű ízlésű turistákkal.
Felfela, 15 Sharia Hoda Sharawi, Sharia Talaat Harb, se telefon, se fax. Mindenféle egyiptomi étel.

Vásárlás

A kairói Khan el-Khalili bazár remek vásárlási lehetőség azoknak, akik képesek keményen alkudni. A legjobb vételt az antik réztárgyak, alabástrom- és üvegáruk, takarók és egyéb textíliák, valamint a berakásos és faragott faholmik jelentik. Óvakodjunk a selejtes áruktól és hamis régiségektől, a felkínált antik szkarabeuszok, papiruszok vagy érmék mind hamisítványok. Ha nem akarunk alkudozni, vásárolhatunk a nagyobb hotelek ajándéküzleteiben is. Kitűnő, hiteles reprodukciókat kaphatunk a régészeti leletekről az Egyiptomi Ókori Múzeum boltjában.

Kirándulások

A Misr Travel, a hivatalos egyiptomi utazási iroda (tel-fax: (02) 684-6971) sokféle városnéző utat szervez, utazást és szállást biztosít egész Egyiptom területén, és a legtöbb hotelben van kirendeltsége. A legnépszerűbb, vezetett kirándulások célpontja Giza, Szakkara és memfisz, de indítanak félnapos látogatást az Egyiptomi Ókori Múzeumba, éjszakai látványosságként ajánlott a hang- és fényparádé a gizai piramisoknál, valamint a fél- vagy egész napos nílusi hajóutak is látványosak.

Hasznos címek és számok

Egyiptomi Idegenforgalmi Hivatal, Misr Travel Torony, Abbassia tér, Kairó, tel. és fax: (02) 684-6971. Turista- információ.
ETA Turista Információs irodák, 5 Sharia Adli, tel: (02) 391-3454, nincs fax, Piramisok, tel: (02)383-8823, nincs fax, Reptér, tel: (02) 265-4760, Központi pályaudvar, tel: (02) 579-0767. Ingyenes információs füzetek, térképek és úti infók egész Egyiptomról.