fbpx

Egyiptom bemutatása

Írta: Urbán Ernő on . Beküldve: Egyiptom bemutatása

Egyiptom bemutatása

Nincs a világon még egy Egyiptomhoz fogható ország. A világ leghatalmasabb civilizációjának áhítatot keltő földi maradványai már a korai időktől fogva számtalan látogatót vonzottak, kik elálmélkodtak a fáraók által létrehozott lélegzetelállító létesítményeken, a piramisok masszív kőtömbjein, Karnak és Abu Szimbel kecses oszlopain és hatalmas szobrain. Eme lenyűgöző építményekkel kapcsolatban ma is számos elmélet létezik. Későbbi civilizációk gyakran feltették maguknak a kérdést, vajon ily csodák tényleg halandók művei, vagy ember- illetve természetfeletti erők hatása alatt keletkeztek.
Bármilyen csodásak is Egyiptom ókori emlékei, mégis csak kis részét képezik a hatalmas ország egyedi vonzerejének. Hozzátartozik az arab világhoz, de nem integrálódott. Egyiptom déli része a Núbiai-sivatagtól Afrika szívéig, északi része a Földközi-tengeren keresztül Európáig terjed.
Az ország kultúráját sok tényező befolyásolja. Az emberek többsége – ahogyan régen is – az életadó Nílus pár száz méteres körzetében lakik, míg a Sínai-félsziget és a Nyugati-sivatag lakatlan vidéke még mindig otthona egy maroknyi nomád vándornak. Milliók laknak Kairóban, mely egyike a világ leghatalmasabb városainak, azonban néhány kilométerrel a lüktető metropoliszon kívül is falvak találhatóak, ahol a vidéki élet keveset változott az évszázadok alatt, míg egynapi autóútra innen a Nyugati-sivatagban oázisok találhatóak, ahová külhoni látogató ritkán teszi be a lábát.

Fő látnivalók: Piramisok és Szfinx (Egyiptom fő szimbólumai) Karnaki templom: óriási oszlopok és szobrok. Luxor nyugati part és a Királyok Völgye: Nílusmenti sírok és templomok. Abu Szimbel: legendás templomok és szobrok. Sínai-hegy és a Szt. Katalin-kolostor: sivatagi keresztény hely. Kairói Múzeum: kincsek a fáraók sírkamráiból. Vörös-tengeri búvártelepek: tiszta víz, színpompás tengeri élet.

A TÁJ

Egyiptom meghatározó jelensége a Nílus. A világ leghosszabb folyója (6690 km hosszú) az észak-afrikai felföld esőzéseitől megduzzadva hatalmas mennyiségű termőföldet terített le mindkét partján és a folyó delta-torkolatának vidékén, lehetővé téve a földművelést egy olyan sivatagos országban, ahol a mediterrán partvidéket kivéve gyakorlatilag nincs csapadék. Az Asszuánnál 1971-ben épült duzzasztó elkészüléséig a Nílus évente egyszer teljes hosszában kilépett medréből. Az áradás mérete, kiterjedése milliók életét befolyásolta pozitív vagy negatív módon. Manapság a Nílus vízhozama a Nasszer-tó korlátai közé van szorítva. Ez a hatalmas mesterséges víztározó nemcsak állandó vízutánpótlásról gondoskodik egész évben, de ellátja az egész országot is elektromos árammal.
Szinte Egyiptom egész területe sivatagos, így a kopár pusztaságtól néhány lépésre zöldellő Nílus menti farmok látványa annyira feltűnő, hogy sokáig emlékezetes marad minden utazó számára. A sivatagos részekhez való vízelvezetési kísérletek közül a leginkább figyelemre méltó egy grandiózus terv, melynek célja a Núbiai-sivatag Tushka övezetének ellátása a Nasszer-tóból – hogy sikerülni fog-e Egyiptomnak a sivatag virágba borítása, az még kérdéses.

Statisztika:

Hivatalos név: Egyiptomi Arab Köztársaság. Területe: 1,001,450 km2 Lakossága: (kb): 69 millió. Lakosság növekedése: 1,99 százalék 2002-ben. Csecsemőhalálozás: 44/1000 (csökkenő az 1981-es 81/1000-hez képest). Főváros: Kairó, lakosság kb. 15-20 millió. Második város: Alexandria, lakosság kb. 5 millió. Legmagasabb hegycsúcs: Szt.Katalin (Jebel Katerina), 2637 m. Leghosszabb folyó: Nílus, kb. 6690 km forrástól torkolatig, 940 km az egyiptomi rész. Hivatalos nyelv: arab. Hivatalos vallás: iszlám. Valuta: egyiptomi font (EL).
A mai Egyiptom déli, Szudánnal közös és nyugati, Líbiával közös határai olyan önkényesen meghatározott vonalak, melyeket még az előző gyarmatosítók húztak meg 1956-ban. Kairótól északra a Nílus kettéágazik a Nílusdeltát létrehozva és egy 200 km-es partszakaszon szétterülve beleömlik a Fölközi-tengerbe. A Nílus-delta (Alsó-Egyiptom) több száz kilométernyi zöldellő gazdaságból áll, mely 30 millió embernek ad otthont – az ország teljes lakosságának 44 százaléka él itt.
A Nílus-delta nyugati szélén található Alexandria, az ország második legnagyobb városa és fő kikötője. A delta határaitól nem messze a Szuezi-csatorna osztja ketté a Szuezi-földszorost, elválasztva Egyiptom nyugati részét a Sínai-félszigettől, és gyakorlatilag az ázsiai és afrikai kontinenst is egymástól. Északon a Fölközi tenger, nyugaton a Csatorna és a Szuezi-öböl, keleten pedig az Akabai-öböl határolja a Sínai-félsziget hegyekkel tarkított terméketlen sivatagos vidékét, melynek keleti partvidékén kis nyaralóhely csoport található.
Egyiptom és Izrael közös határa éles vonallal választja le a Sínai-félszigetet a Földközi-tenger és az Akabai-öböl között, közel a népszerű izraeli Eliat üdülőhelyhez és a jordániai Akaba tengeri kikötőhöz.
Szueztől délre a Keleti-sivatag választja el Egyiptom vörös-tengeri partvidékét a Nílus völgyének rendezett farmjaitól. Noha a barátságtalan partvidék mentén nincs túl sok település, a Szuezi-öböl bejáratához közeli Hurghada búvárok és olyan európaiak által kedvelt üdülőhellyé fejlődött ki, akik télen is a napsütést és a homokos tengerpartot kedvelik.
A Kairótól délre elhelyezkedő Nílus-völgy, ősi néven Felső-Egyiptom települései a Nílus mentén ritkásan sorjáznak végig majd 1000 km hosszan egészen Asszuánig, ahol a Núbiai-sivatag jelöli az emberi települések határvonalát.
Egyiptom elsőrendű főútvonala Alexandriától indulva végigköveti a tengerpartot a Nílus-deltán keresztül Kairóig, majd a Nílus-völgyet követve Luxoron keresztül egészen Asszuánig. Más főutak Kairótól Szuezig vezetnek, valamint a Vörös-tenger partján végig Hurghadáig illetve attól délre, keresztülszelik a Keleti-sivatagot Hurghada és a Nílus-menti Qena között, valamint az utóbbi időben nyílt meg egy körútvonal, mely összeköti a Nyugati-sivatag oázisait Kairóval. A tengerparttól Asszuánig vasútvonal halad a főútvonallal párhuzamosan.

Valutabevétel:

Egyiptom fő export terménye a gyapot. Az ország exporcikkeinek felét a Sínai-félsziget és a Szuezi-öböl földgáz- és olajkútjai teszik ki. A turizmus és a Szuezi-csatornát használó hajók vámja szintén tetemes valutabevételt hoznak. A Kairó és Alexandria köré épült ipar és bányászat foszfátok, mangánérc, vas, acél, alumínium és szén kitermelésével, illetve előállításával foglalkozik.)
(Az egyiptomi hét csapás: 8. oldal
Vajon van tudományos magyarázat a Mózes által előidézett katasztrófákra, melyekkel kierőszakolta a rabszolgasorban élő izraeliták szabadon bocsátását? Közülük kettőre talán. A Nílus vizének vérré változtatása és a békák döghalála lehetett a pfisteria alga vörös áradása, mely a halakra halálos idegmérget bocsát. Ebihalra vadászó halak nélkül a békák elszaporodhattak. A bibliai elsőszülöttek halálát pedig az eltárolt gabona gombafertőzése (mycotoxin) okozhatta.)

Éghajlat

A látogatók többsége a téli hónapokat választja legszívesebben a látogatáshoz, azaz a november és március közöttieket. Kairó, Luxor és a Nílus völgye általában napos és meleg az évnek ebben a időszakában, napközben kb. 20-24 ℃ van. Éjszakánként a hőmérséklet leeshet egészen 5 ℃-ra is. Hurghada, Sharm el-Sheikh és más vörös-tengeri üdülőhelyeken akár 30 ℃-ig is felmehet ilyenkor, azonban még itt is éjszakára erőtelesen lezuhanhat a hőmérséklet. A Földközi-tenger partja kivételével, ahol az északi szél telenként esőt hoz, ritka a csapadék az év bármely szakában.
Májusban kezd emelkedni a hőmérséklet. Kairó, a Vörös-tenger partvidéke és Felső-Egyiptom rendkívül felmelegszik, a hőmérséklet felkúszhat 35-40 ℃-ig. Ilyenkor sok vagyonos kairói hagyja el a főváros fojtogató klímáját a Földközi-tenger némileg kellemesebb környezetéért. Elszánt napimádók (vagy a nap nagy részét víz alatt töltő búvárok) elviselhetőnek találhatják a tengerparti üdülőhelyeket az évnek ebben a szakában, ha azonban főleg Kairó, Luxor és a Nílus-völgyének látnivalói miatt látogatunk ide, nem lesz kellemes élmény a nyár közepén.

Az ősi világ növényei:

A papirusz növény, melyet a hajdani egyiptomiak használtak az első papír elkészítésére, már nem nő nagy mennyiségben a Nílus mentén, noha füvészkertekben még mindig megtalálhatók, például a Kitchener szigeten Asszuánál. A lótusz virág a Fáraók szent növénye volt, szobrok és festmények gyakori eleme, oszlopfők dísze. A lótusz még mindig virágzik a mocsaras Nílus deltában.)

Növény- és állatvilág

Első pillantásra Egyiptom nem bővelkedik vadon élő állatokban. A Nílus völgyét az emberek már évezredek óta lakják és művelik, szinte teljesen háziasított környezetben, míg a terméketlen sivatagban egy-két állatfaj kivételével – mint a sivatagi róka, a sivatagi ugróegér, a vadszamár és az egyiptomi gazella – nem él meg semmit. Az ősi freskók által ábrázolt nílusi víziló már rég kihalt az oroszlánnal és a leopárddal együtt, melyek állítólag honosak voltak az egyiptomi sivatagban 2000 éve. A szintén freskókon ábrázolt krokodilusok ritkák, de felbukkannak néha az Asszuántól délre található Nasszer-tóban. A kígyók, melyek valaha a Fáraók jelképei voltak, ma már ritkán láthatók.
A fent említettekkel ellentétben a madárvilág sűrű a Nílus-deltában. A tengerparthoz közeli szikes mocsarak és sós tavak hatalmas csapatokban vonzzák a költöző vízimadarakat. Kanals- és pásztorgémek gyakran gázolnak keresztül elöntött mezőkön, vagy fészkelnek a Nílus, illetve az öntözőcsatornák melletti fákon. Pettyes jégmadarak köröznek a folyó felett, kis halra, ebihalra, vagy vizirovarokra lesve, illetve költöző gólyákat is láthatunk. Szárnyaló vöröskányákat és lebegő vörösvércséket figyelhetünk meg néha még Kairó égboltja felett is. A keselyű több fajtája közül itt a leggyakoribb az egyiptomi keselyű, mely könnyedén felismerhető teljesen fehér tollazatáról. Szerencsésebb látogatók láthatnak zománcos mézmadarat, hókás madarat és a tengerparti sós tavakban olyan pompás vízimadarakat, mint a nagy flamingó, a pelikán, és az egyiptomi lúd. A nagy bóbitájú búbos banka gyakran megfigyelhető az utak mentén.
Kevés vadon élő emlőállat talál elegendő életteret magának a megművelt területeken, de a denevér számos fajtája gyakran előfordul. Sakálok is élnek ezen területek mentén és ismeretes, hogy a szemétrakásokat fosztogatják. Bár egyre ritkábbak, vadszamár és sivatagi gazella csapatok még mindig megtalálhatók a Keleti-sivatagban és a Sínai-félszigeten. A beduinok leginkább kedvelt közlekedési eszköze a háziasított teve, bár néha többet visznek turistákat a hátukon, mint karavánok árujait. A Nílus és a torkolatvidék gazdálkodói számára a szamár és az öszvér még mindig létfontosságú.
Egyiptom tengereinek mélységeiben még inkább virágzik az élet. A búvárok között világszerte híresek a Vörös-tenger gyönyörű zátonyai gazdag és változatos tengeri állatvilágukról, mely az apró puhatestűektől és pompás színezetű koralloktól kezdve a rájákon, murénákon, fűrészes sügéreken és angolnákon keresztül egészen a cápákig terjed.
A datolyapálma, mely sokak számára Egyiptom jelképe, mindenfelé nő, de főleg kertekben és udvarokban. A Nyugati-sivatag oázisaiban datolyapálmák tízezrei biztosítják a lakosság fő táplálékát.

Macskák:

Régészeti bizonyítékok szerint a macskákat istenként tisztelték i.e. 2800 tájékán Egyiptomban (az isteni állatsereglet többi tagjával együtt, mely magába foglalt olyan állatokat, mint a sas, íbisz, tehén, víziló, krokodil, kobra és a szkarabeusz). A macska halálakor a tulajdonos gyásza és tisztelete jeléül leborotválta szemöldökét, a macskák mumifikálása és fényes ceremóniával való eltemetése mindennapos volt. Oly sokat mumifikáltak, hogy a késő középkorban nagy mennyiségben adtak el tetemeket Európába trágyának.)

Arab lovak:

Az i.e. 1400-as években készült szövegekben leírt lovakban állítólag a mai arab lovak őseit tisztelhetjük. Ha látni akarunk néhány példányt belőlük, akkor keressük fel a Kairótól 20 km-re fekvő Kafr Gamos faluban az Al-Zahraa farmot, ahol több mint 250 kancát és 130 csődört tartanak. A farmot Muhammad Ali pasa alapította és azóta ez az egyiptomi lótenyésztés központja: 2000 embert foglalkoztat, az arab telivérek – különösen az El-Sakalawy, El-Abyan, El-Habdan és a Kohylan vérvonal – eladásából származó bevétel pedig körülbelül 1,5 millió USS.)

Tags: Egyiptom egyiptomi éghajlat időjárás táj növényvilág állatvilág Arab lovak